Advent a várakozás ideje, vagy a készülődésé? Ha vársz, kire vársz, és kit hivogatnál: “gyere be, gyere be!” ? Mi a fontos számodra, a külsőség vagy az, hogy mit élsz meg belül? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az adventi női körben.
Az advent a várakozás ideje. Mégis a várakozás kiszolgáltottá tesz, ezért nem szeretünk várakozni, inkább jobban szeretjük, ha magunk intézhetjük a dolgainkat. Pedig nagyrészt nem rajtunk múlnak a dolgok.
A 70 éves hölgy férjével a temetés után találkoztam. Ő kért meg, hogy beszélgessünk egymással. Egy megtört, magas, ősz hajú idős ember ült le a
A cikk arról szól, hogy ki tudja megmondani előre, hogy hogyan fog az élet egyes helyzeteire reagálni. Ez a vád bárkitől jön, nagyon fájó: Tudnod kellett volna.
-Te sohasem tudsz elpakolni magad után. Utálom ezt a kupit. -Mindig a padlón hagyod a koszos zoknidat! Nem értem, miért nem tudod kivinni a szennyesbe.
Üzenet a halálos ágyról – Tudja, én egész életemben boldogtalan voltam. És most már mindegy. Nem tudok mit tenni. Ezt a vallomást egy utolsó stádiumos
“Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.” Karinthy Frigyes Előszó című versében ezt a két sort szinte mindenki ismeri. De nemcsak ismerjük, hanem át is
A magány az “én” kialakulásával, egyediségével együttjáró érzés. Az “én” elmagányosodása lelki egészségünkre káros. Mit tegyünk ellene, hogyan kezeljük magányunkat?
“Nem voltam gáz?” – ezt a kérdést egy fiatal pár beszélgetéséből csíptem el. Épp az orvostól jöttek ki, és a váróteremben fordult oda a fiatal